Az együttműködési programról

A Svájci-Magyar Együttműködési Program, vagyis a Svájci Alap hazai tervezéséért, koordinációjáért és lebonyolításáért a Nemzeti Irányító Hatóság (NIH) felel. A NIH feladatait a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumon belül az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkárság látja el.

A NIH e feladatkörében kialakítja az együttműködési program hazai szabályozási rendszerét, részt vesz a végrehajtási intézményrendszer kialakításában és megfelelő működésének biztosításában.

Közvetlen kapcsolatot tart a svájci hatóságokkal és a Budapesten működő Svájci Hozzájárulás Hivatalával, valamint egyes tematikus területek esetében közvetlenül felel a fejlesztések megvalósításáért is. E területek a következők:

• Mikrovállalkozások és kkv-k finanszírozása;
• Migrációkezelés támogatása és integrációs intézkedések előmozdítása;
• Víz- és szennyvízkezelés;
• Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások;
• Életmentő készségek fejlesztése (projekt);

A megvalósításban részt vevő intézményekről bővebb információ található a Rólunk/III. Szervezeti felépítés részben.
A Svájci Alappal kapcsolatos aktuális információkat ez a honlap tartalmazza.

A Svájci Alapra vonatkozó általános információk esetében a svajcialap@ktm.gov.hu e-mail címen lehet érdeklődni.

Egy-egy tematikus területre – pl. pályázati lehetőségek, kapcsolat – vonatkozó érdeklődés esetén a honlap Programok&projektek részében találhatóak információk.

I. CÉLOK

A Svájci Hozzájárulás a Svájci Államszövetség által létrehozott támogatási konstrukció, mely révén a svájci fél részt kívánt vállalni a szolidaritás szellemében az Európai Unió kibővítésével járó költségek viselésében 2004-et követően. Habár a Svájci Államszövetség nem tagja az Európai Uniónak, így ennek következtében nem járul hozzá az Európai Unió közös politikáihoz, e külön támogatási programmal segíti az Európai Unió országai közti különbségek kiegyenlítését, mely a belső piacon való részvételének is egyfajta ellentételezése.

A Svájci Államszövetség által nyújtott hozzájárulás a kibővített Európai Unió, valamint az egyes kedvezményezett országok különböző fejlettségű régiói közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését hivatott elősegíteni; egyidejűleg építve és tovább erősítve a kétoldalú kapcsolatokat a kedvezményezett országok és a Svájci Államszövetség között.

A Svájci Hozzájárulás kedvezményezett országai az Európai Unióhoz 2004 óta csatlakozott tagállamok, köztük Magyarország.

II. FINANSZÍROZÁS

A Svájci Államszövetség minden egyes kedvezményezett országgal külön-külön kétoldalú megállapodást köt, mely a támogatás biztosításának általános intézményi, pénzügyi és eljárásrendi feltételeit rögzíti, ez az úgynevezett Keretmegállapodás. Ez a megállapodás hozza létre a Svájci Hozzájárulás keretén belül működő Svájci-Magyar Együttműködési Programot, vagyis a Svájci Alapot.

A jelenlegi, második támogatási időszakban a svájci fél által vissza nem térítendő támogatásként nyújtandó keret összege 10 évre összesen mintegy 1,3 milliárd svájci frank. Ebből a keretből Magyarország részesedése 87,60 millió svájci frank. Ehhez az összeghez Magyarország is hozzájárul, így a nemzeti társfinanszírozással együtt több mint 103 millió svájci frank összegű támogatás felhasználására van lehetőség.

A meghatározott célokra irányuló projektek és programok megvalósítására 2029. december 3-ig nyílik lehetőségünk.

III. TÁMOGATOTT TERÜLETEK

A korábban említett átfogó cél, a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében a svájci fél öt célkitűzést határozott meg, melyek az alábbiak:

• a gazdasági növekedés és a szociális partnerség erősítése, a (fiatalokat érintő) munkanélküliség csökkentése;
•  a migráció kezelése és az integráció támogatása, a közbiztonság javítása;
• környezet- és klímavédelem;
• szociális biztonság szintjének emelése;
• a polgári szerepvállalás és az átláthatóság.

Az öt célkitűzésen belül meghatároztak további, úgynevezett tematikus területeket. Ezek közül a kedvezményezett államok a svájci féllel együttműködve választják ki, hogy mely területekre fordítják a rendelkezésükre álló támogatást, figyelembe véve a kétoldalú kapcsolatok erősítésére irányuló törekvéseket is.

Magyarországon - figyelembe véve a hazai fejlesztési szükségleteket és prioritásokat - a Svájci Alap a következő területeket támogatja:

• szakképzés;
• kutatás és innováció;
• mikrovállalkozások és kkv-k finanszírozása;
• emberkereskedelem elleni küzdelem;
• energiahatékonyság és megújuló energiaforrások;
• víz- és szennyvízkezelés;
• egészségügy és szociális védelem;
• kisebbségek és társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok.

A fentiek értelmében tehát Magyarországon nyolc tematikus területen valósulnak majd meg különböző fejlesztések. Egyes tematikus területek esetében programcélokat szolgálnak majd a fejlesztések, míg más területeken projektek megvalósítására kerül majd sor. Az eltérő megközelítés leginkább a végrehajtásban résztvevő intézmények szerepében jelent különbséget, a támogatásban részesülők számára az eljárások rendjében nem lesz szignifikáns eltérés.

A Svájci Alap keretében megvalósuló fejlesztések - akár programcélokat szolgálnak, akár projektmegvalósításra kerül sor - összefoglaló elnevezése a támogatási intézkedés.