Az együttműködési programról
A Svájci-Magyar Együttműködési Program, vagyis a Svájci Alap hazai tervezéséért, koordinációjáért és lebonyolításáért a Nemzeti Irányító Hatóság (NIH) felel. A NIH feladatait a Nemzeti Fejlesztési Központon belül az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkárság látja el.
A NIH e feladatkörében kialakítja az együttműködési program hazai szabályozási rendszerét, részt vesz a végrehajtási intézményrendszer kialakításában és megfelelő működésének biztosításában.
Közvetlen kapcsolatot tart a svájci hatóságokkal és a Budapesten működő Svájci Hozzájárulás Programirodával, valamint egyes tematikus területek esetében közvetlenül felel a fejlesztések megvalósításáért is. E területek a következők:
- Mikrovállalkozások és kkv-k finanszírozása;
- Migrációkezelés támogatása és integrációs intézkedések előmozdítása;
- Víz- és szennyvízkezelés;
- Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások;
- Életmentő készségek fejlesztése (projekt);
A megvalósításban részt vevő intézményekről bővebb információ található a RÓLUNK/Szervezeti felépítés részben.
A Svájci Alappal kapcsolatos aktuális információkat ez a honlap tartalmazza.
A Svájci Alapra vonatkozó általános információk esetében a svajcialap@ktm.gov.hu e-mail címen lehet érdeklődni.
Egy-egy tematikus területre – pl. pályázati lehetőségek, kapcsolat – vonatkozó érdeklődés esetén a honlap Programok&projektek részében találhatóak információk.
I. CÉLOK
A Svájci Hozzájárulás a Svájci Államszövetség által létrehozott támogatási konstrukció, mely révén a svájci fél részt kívánt vállalni a szolidaritás szellemében az Európai Unió kibővítésével járó költségek viselésében 2004-et követően. Habár a Svájci Államszövetség nem tagja az Európai Uniónak, így ennek következtében nem járul hozzá az Európai Unió közös politikáihoz, e külön támogatási programmal segíti az Európai Unió országai közti különbségek kiegyenlítését, mely a belső piacon való részvételének is egyfajta ellentételezése.
A Svájci Államszövetség által nyújtott hozzájárulás a kibővített Európai Unió, valamint az egyes kedvezményezett országok különböző fejlettségű régiói közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését hivatott elősegíteni; egyidejűleg építve és tovább erősítve a kétoldalú kapcsolatokat a kedvezményezett országok és a Svájci Államszövetség között.
A Svájci Hozzájárulás kedvezményezett országai az Európai Unióhoz 2004 óta csatlakozott tagállamok, köztük Magyarország.
II. FINANSZÍROZÁS
A Svájci Államszövetség minden egyes kedvezményezett országgal külön-külön kétoldalú megállapodást köt, mely a támogatás biztosításának általános intézményi, pénzügyi és eljárásrendi feltételeit rögzíti, ez az úgynevezett Keretmegállapodás. Ez a megállapodás hozza létre a Svájci Hozzájárulás keretén belül működő Svájci-Magyar Együttműködési Programot, vagyis a Svájci Alapot.
A jelenlegi, második támogatási időszakban a svájci fél által vissza nem térítendő támogatásként nyújtandó keret összege 10 évre összesen mintegy 1,3 milliárd svájci frank. Ebből a keretből Magyarország részesedése 87,60 millió svájci frank. Ehhez az összeghez Magyarország is hozzájárul, így a nemzeti társfinanszírozással együtt több mint 103 millió svájci frank összegű támogatás felhasználására van lehetőség.
A meghatározott célokra irányuló projektek és programok megvalósítására 2029. december 3-ig nyílik lehetőségünk.
III. TÁMOGATOTT TERÜLETEK
A korábban említett átfogó cél, a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében a svájci fél öt célkitűzést határozott meg, melyek az alábbiak:
- a gazdasági növekedés és a szociális partnerség erősítése, a (fiatalokat érintő) munkanélküliség csökkentése;
- a migráció kezelése és az integráció támogatása, a közbiztonság javítása;
- környezet- és klímavédelem;
- szociális biztonság szintjének emelése;
- a polgári szerepvállalás és az átláthatóság.
Az öt célkitűzésen belül meghatároztak további, úgynevezett tematikus területeket. Ezek közül a kedvezményezett államok a svájci féllel együttműködve választják ki, hogy mely területekre fordítják a rendelkezésükre álló támogatást, figyelembe véve a kétoldalú kapcsolatok erősítésére irányuló törekvéseket is.
Magyarországon - figyelembe véve a hazai fejlesztési szükségleteket és prioritásokat - a Svájci Alap a következő területeket támogatja:
- szakképzés;
- kutatás és innováció;
- mikrovállalkozások és kkv-k finanszírozása;
- emberkereskedelem elleni küzdelem;
- energiahatékonyság és megújuló energiaforrások;
- víz- és szennyvízkezelés;
- egészségügy és szociális védelem;
- kisebbségek és társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok.
A fentiek értelmében tehát Magyarországon nyolc tematikus területen valósulnak majd meg különböző fejlesztések. Egyes tematikus területek esetében programcélokat szolgálnak majd a fejlesztések, míg más területeken projektek megvalósítására kerül majd sor. Az eltérő megközelítés leginkább a végrehajtásban résztvevő intézmények szerepében jelent különbséget, a támogatásban részesülők számára az eljárások rendjében nem lesz szignifikáns eltérés.
A Svájci Alap keretében megvalósuló fejlesztések - akár programcélokat szolgálnak, akár projektmegvalósításra kerül sor - összefoglaló elnevezése a támogatási intézkedés.